marti_blog

Kis Marta: My web2 in 2010

2010-11-01T23:11:00.002+01:00

Matematika oktatók workshopja, 2010.10.29.

A múlt héten gazdasági főiskolákon tanító matematika oktatók egy csoportja gyűlt össze, hogy tanításról, módszertanról beszélgessen.
Ennek a találkozónak a kapcsán gyűjtöttem össze, hogy jelenleg mit jelent számomra a web2, milyen eszközöket használok, illetve milyen eszközök segíthetik a munkánkat, módszertani fejlődésünket és saját dolgaink rendszerezését.
Erre az alkalomra készült az alábbi ppt:

Kis Marta my web2 in 2010

View more presentations from Marta Kis.

Matematika tanárok találkoznak...

2010-10-26T19:38:00.005+02:00

Mintatanterv, tematika, óraszám, tananyag, hallgatók, tudásszint, módszerek, alapozás, gazdasági alkalmazás, szemléltetés, számonkérés, szigorlat... voltak a leggyakrabban elhangzó fogalmak, amikor néhány évvel ezelőtt találkoztunk, és az oktatás volt terítéken.

Változnak az idők. 2010-et írunk, és habár a curriculum nem változott, az oktatási módszerekben, eszközökben teljesen új lehetőségek nyíltak. Ennek is köszönhető, hogy ha most összejön egy lelkes tanárcsapat, akkor a beszélgetés fonala új irányokba terelődik, és olyan szavak röpködnek, melyeket néhány évvel nem is ismertünk, vagy ha ismertük is, nem igazán kapcsoltuk a matematika oktatásunkhoz. Moodle, CooSpace, számítógépes alkalmazás, Winplot, Maple, GeoGebra, Excel, Internet, Fórum, Twitter, YouTube, Blog, Web2, CreativeCommons, e-portfólió, konnektivizmus stb.

Nem könnyű ezt a sok új lehetőséget megismerni, de biztos vagyok benne, hogy megéri a fáradságot, mert közben, mi is rengeteg élménnyel, tapasztalattal gazdagodunk.

Konnektivista kurzus indult

2010-10-12T23:03:00.003+02:00

Kulcsi és pp újabb konnektivista kurzus szervezésébe vágtak bele. "Kell egy weblap" címmel egy ingyenes drupalos webmester alapozó tanfolyamot szerveznek, amire bárki jelentkezhet aki szeretné a webmesterség alapjait megtanulni. De olyanoknak is jól jöhet a kurzus, akik már kellő tapasztalattal rendelkeznek ezen a téren, de ezt szeretnék elmélyíteni azt, valamint megosztani tudásukat, illetve szeretnének egy hasonló érdelkődésű közösséghez tartozni :)

Nem utolsó sorban ajánlom mindenkinek, aki még nem találkozott a konnektivista tanulással, és szívesen kipróbálná "élesben" ezt a teljesen új tanulási módszert. Jelenleg 237 tag van a kewlap01 kurzuson, de még nem késő regisztrálni!

Itt lehet elérni a tanfolyamot: http://www.tanarurkerem.hu/kewlap01

Meleg szívvel ajánlom mindenkinek! :)

Exponencialis eloszlás II.

2010-05-04T18:47:00.001+02:00

Exponencialis eloszlás I.

2010-05-04T18:47:00.000+02:00

Normális eloszlás II.

2010-05-04T18:46:00.001+02:00

Normális eloszlás I.

2010-05-04T18:46:00.000+02:00

Poisson eloszlás

2010-05-04T10:40:00.001+02:00

Hipergeometrikus eloszlás

2010-05-04T10:40:00.000+02:00

Binomiális eloszlás

2010-05-04T00:09:00.000+02:00

A tanítás az, ami megmarad, amikor a tanultakat már elfelejtettük

2010-03-07T21:58:00.007+01:00

Legjobb tanáraink „tanításukkal” egész életünkre hatással vannak. Véleményem szerint azonban ezt nem csak a curriculum által érik el, sőt legtöbbször nem azzal. Személyiségük, jellemük és példamutatásuk az, ami oly’ erősen hat ránk. Egy jó tanár, teljesen mindegy, hogy milyen tárgyat tanít, az egyénisége az, ami miatt sok év után is felidézzük emlékezetes óráit.

Szerencsésnek mondhatom magam, mivel számos kiváló tanárt említhetek, akikkel eddig találkozhattam, tanulhattam tőlük. Gyerekként nem véletlenül, a matematika lett a legkedvesebb tárgyam, hiszen Magdi néni (Török Magdolna) humora, lendületessége, jókedve, természetessége már az első órán magával ragadott. Imádta a tantárgyát, és nagy beleéléssel tanította azt. Nem volt olyan példa, amit ne akartam volna egyből elsőként megoldani. Ezt hamar felismerve, bőven ellátott nehezebb, gondolkodtatóbb példákkal, olyanokkal, amin sokszor napokig törtem a fejem, mert mindenképpen rá akartam jönni a megoldásra. Óriási élményt jelentett, amikor sikerült kitalálnom, és megmutathattam neki.

„A tanítás nem egy üres vödör feltöltése, hanem a tűz meggyújtása.”
/W.B.Yeats/

Számomra a matematika tanárom adta azt az alapot, "tüzet" amivel egy átlagosnál valamivel gyengébb általános iskolából kikerülve, is meg tudtam állni a helyem a környék egyik legrangosabb középiskolájában.

A tanárok szerepe elévülhetetlen, de fontos megjegyezni, hogy maga az iskola is, legalább akkora szerepet játszik a nebuló életében, mit egy jó tanár. A hagyományaival, szellemiségével, és az ott formálódó közösséggel egy olyan hátteret ad, amiben tanár is, diák is kiteljesedhet. Egy jó tanár önmagában félkarú óriás, szükség van arra a közegre, ahol őt elfogadják, ahol önmagát adhatja. Ebből a szempontból a középiskolámról (tatai Eötvös József Gimnázium) a legjobbakat mondhatom.

Természetesen itt is voltak jó, illetve kevésbé jó tanárok, mint mindenhol, de az alapérzéseimet, viszonyulásomat az iskolához nem az határozta meg, hogy ki tanította ez egyik, illetve másik tárgyat, hanem hogy ebbe az iskolába járhattam. Ennek legfőbb bizonyítéka, hogy a számomra az egyik legmeghatározóbb tanár valójában tanórán nem is tanított. Egy tanulmányi versenyre való felkészülésben kerültem vele kapcsolatba végzős koromban. Néhány hónap közös munka, együtt töltött idő, olyannyira meghatározó lett számomra, hogy egyetemi éveim alatt is, vissza-visszalátogattam hozzá, amikor tehettem. Sajnos ő már nem olvashatja ezeket a soraimat, de szellemiségét, optimizmusát, tanulóiba vetett hitét igyekszem megőrizni és továbbadni, legalább olyan lelkesedéssel, ahogy azt tőle láttam. Aki Dorogi Györgyivel szorosabb kapcsolatba került, az minden bizonnyal egy életre szóló útravalót kapott tőle.

Amikor elkezdtem leírni a gimnáziummal kapcsolatos élményeimet, annyi emlék jutott eszembe, amire egy éjszakába nyúló osztálytalálkozó is kevés lenne. Ezért inkább megpróbálom röviden összegyűjteni, hogy kik voltak a számomra meghatározó tanáregyéniségek, és mi az, amit példaként adtak nekem (a teljesség igénye nélkül):

Dorogi Györgyi (földrajz) – hit, erő, önbizalom, kitartás, új dimenziók

Tóth Andrásné (matematika) – odaadás, önfeláldozás, alaposság, jó tanácsok, biztatás, lelkesedés

Árendás Vera (biológia) – következetesség, összefüggések, segítőkészség, empátia

Sóvágó Gyula (földrajz) – útmutatás, lelkesedés, versenyszellem, rendszerezés, küzdelem

Auer Józsefné (irodalom) – szeretet, elfogadás, ragaszkodás, gondoskodás

Talán nem véletlen, hogy akiket kiemeltem, mind középiskolában tanítottak, hiszen a 14-18 évesen megélt élmények az egyik legmeghatározóbbak az ember számára.

Nem mondom, hogy később az egyetem alatt nem hallottam nagyszerű tanárok, professzorok előadásait. Németh József, Szalay István, Szendrei Mária, Mezősi Gábor, Kevei Ferencné, Mucsi László, Jakucs professzor, Csirik János és még sorolhatnám a Szegedi Egyetem kiváló oktatóit, mind nagy hatással voltak rám. De ebben a korban már másként éli meg az ember ezeket a találkozásokat, más szinten lesz számára fontos a tanulás. Az egyetemi tanáraimtól kapott szemléletmód, tudás és annak „hálózatba” szervezése, az összefüggések keresése volt ekkor meghatározó, amit az egyéniségük csak színesített.

És mit lehet mindebből leszűrni egy konnektivista kurzus keretein belül, egy konnektivista hajón ülve?

Talán azt, hogy az ember tanulásában, épülésében óriási szerepe van a tanár személyiségének. Az ismeretszerzés ugyan konnektivista eszközökkel is megvalósítható, és lehet, hogy sokszor még hatékonyabb is, mint a hagyományos út, azonban a gyereknek, a tizenéves diáknak, a tanár személyiségén keresztül mutatott példa legalább annyira fontos, mint maga a tudás.

Később ennek jelentősége csökken és a tanár személyisége helyett egyre fontosabbá válik a tudás megszerzésének és szervezésének eszközei, amiben a konnektivista tanulás igen fontos szerepet kaphat. Sőt ennél messzebb megyek, úgy gondolom, hogy egy adott „szinten” e nélkül nem is lehet majd létezni a jövőben.

Aki nincs birtokában mindannak amit konnektivista tanulásnak nevezünk, az nem képes ebben a hatalmas információ rengetegben eligazodni, a számára fontosakat kiszűrni, az adott területen kapcsolatokat építeni. Ezáltal lehetőségei beszűkülnek és elmegy mellette a hajó. Soha nem késő felkapaszkodni rá, ha fent szeretnénk maradni a vízen!

UI.: Milyen jó, hogy vannak, akik saját hajójukat adják mindehhez, mentőövet dobnak a vízben fuldoklóknak, meghívnak egy közös utazásra, miközben megmutatják a tengerész trükköket. Innen a hajó fedélzetéről nézve a dolgokat már sok mindent másként látok, de azt is tapasztalom, hogy nem egyszerű ez a hajós mesterség, ekkora vízen, megtartani az irányt. Még nem igazán értem a dolgok működését. Próbálok ellesni egy-két fogást és örülök, ha vannak kisebb sikereim. Már azt is annak értékelem, ha valaki megjegyzést fűz az írásomhoz. :)

Konnektivista szelek röpítik hajónkat…

2010-03-01T23:48:00.004+01:00

Kérdezhetitek, hogy mit keresek én ezen a hajón, hogy kerültem oda és egyáltalán milyen tervem van ezzel az utazással? Kalandozni, nézelődni, ismerkedni mentem, vagy van valamilyen egyéb célom is?

Egy évvel ezelőtt történt, hogy véletlenül rátaláltam egy konferenciára, melynek épp aznap volt a jelentkezési határideje (ezt én véletlennek szoktam nevezni, de talán igaza van a páromnak, hogy „nincsenek véletlenek” ). Annyira megtetszettek az előadások témái, hogy azonnal el is küldtem a jelentkezésemet.

Az itt hallottak alapjaiban változtatták meg a tanításról, tanulásról, tartalommegosztásról addig kialakult elképzelésemet. Az egyik előadásban szó volt gazelláról, oroszlánról, digitális nemzedékről, tanuláselméletekről, konnektivizmusról, hálózatokról, skálafüggetlenségről, web 2.0 –ról, z-generációról. Ekkor találkoztam először a prezi.com prezentáció készítő programmal is, aminek a segítségével egy összefüggő hálózatba szervezve lehet az előadás témáját bemutatni, szakítva a ppt-k korábbi lineáris struktúrájával. Az előadót Kulcsár Zsoltnak hívták.

Azóta rendszeresen olvasgatok a témában, próbálgatom a web2-es eszközöket, és igyekszem mindezeket kamatoztatni az élet minden területén.

A konnektivizmust sokan, sokféleképpen definiálták már, de ha nekem kellene a lényegét érzékletesen megragadni, akkor azt mondanám, hogy a konnektivizmus nem más, mint amikor a falak ledőlnek, a kapuk kinyílnak, és a kezek kinyúlnak.

Amellett, hogy tapasztalom az internetre épülő tudásmegosztás, együttműködés félelmetes erejét, és az ebben rejlő lehetőségek nagyszerűségét, már most látható sok buktató is, ami miatt körültekintően kell ezekhez az eszközökhöz nyúlnunk. Az elkövetkező hetekben az ezekkel kapcsolatban felmerülő gondolataimat igyekszem megfogalmazni, bemutatva, hogy az én olvasatomban, hogyan működik a konnektivista tanulás.

htk01 fedélzetén

2010-02-06T23:44:00.005+01:00

Izgalmas felfedező utazásra hívta a kalandvágyókat két hajóskapitány Kulcsár Zsolt alias kulcsi, és Palócz István alias pp.

Az osztalyterem.hu –ra keresztelt hajónk hétfőn hagyta el a kikötőt, és a tervek szerint 6 hetet tölt a tengeren. Több mint 140-en klikkeltünk, jelezve, hogy mi is velük szeretnénk utazni. Már az elején is sejthettük, hogy nem sétahajókázásra hívnak hajóskapitányaink. Előzetesen több feladatot kaptunk, ismerkednünk kellett a navigációs eszközökkel és be kellett szereznünk a szükséges szakirodalmat. (Aki olyan szorgalmas volt, hogy nemcsak beszerezte, hanem el is olvasott belőle néhányat, az jól tette, mert utazás közben annyi érdekesség, látnivaló van, hogy elmélyült olvasgatásra már nem nagyon van idő.)

Hogy jelenleg hányan vagyunk a hajón, azt nem tudom, mert akkora itt a nyüzsgés, jövés-menés, hogy nehéz megszámolni mindenkit. Sok tapasztalt hajós is velünk jött, aminek a magam részéről nagyon örülök, mert sok érdekes beszélgetést-eszmecserét hallgathatok, olvashatok, illetve ha kedvem tartja be is kapcsolódhatok. Az út során szerzett tapasztalatainkat, eszmecseréinket htk01 zászlójelekkel adjuk mindenki tudtára.

És hogy mi ennek a képzeletbeli föld körüli hajóútnak a célja? Megfejteni a titkot, hogy miként befolyásolja ismeretszerzésünket, tanulási-tanítási módszereinket az internet tengere, és milyen hálószövési technikákat kell megtanulnunk, ha a pedagógiai módszereinket a mai kor szelleméhez szeretnénk igazítani?

tél

2010-01-27T13:55:00.000+01:00

konferencia

2010-01-26T22:09:00.000+01:00

A "Matematikát, fizikát és informatikát oktatók konferenciáján" még 2009 augusztusában tartottam egy előadást (törött ujjal :) ) a "Kapcsolati hálók szerepe a tudásháló építésében" címmel, ahol a konnektivizmussal kapcsolatban összegyűjtött ismereteket próbáltam népszerűsíteni a főiskolai tanárok körében.

A dátumot azért tartottam fontosnak megjegyezni, mert azóta a témával kapcsolatban sok új tapasztalatra tettem szert, melynek rendszerezése még hátravan, de terveim szerint az elkövetkező hetekben sikerül majd előre lépnem, és kicsit rendet tenni a saját fejemben is (nem beszélve a körülöttem lévő egyre magasabb könyv és jegyzet kupacban :) )

Az augusztusi prezentációm az alábbi link segítségével érhető el:
http://www.slideshare.net/kismarti/kapcsolati-hlk-szerepe
Ez tekinthető az én 1.0-ás prezentációmnak is a témában, ami jól mutatja, hogy a napjainkban oly népszerű 2.0-ás verzióktól még igen távol van, de megfogadva Kulcsi tanácsát, azt a kevés információt is -amit sikerült ez idő alatt összegyűjtenem-, érdemes megfogalmazni, hogy még jobban beépülhessen a saját tudáshálómba :)

az első

2009-08-15T22:32:00.000+02:00

Régóta morfondírozom azon, hogy nekem is ki kellene próbálnom ezt a műfajt. Ma úgy döntöttem nem várok tovább, belevágok.

És hogy kiknek köszönhetem az elhatározásom megszületését?
Elsőként kulcsit, azaz Kulcsár Zsoltot http://www.crescendo.hu/ emelném ki, akinek írásai nagy hatással voltak rám, és úgy vélem, hogy konnektivista gondolkodásmódja napjainkban egyre meghatározóbb szerephez jut.
Másodikként egy kedves földrajzos évfolyamtársam oldala tetszett meg, akivel sajnos már nagyon régen találkoztunk, de blogját olvasva, olyan érzése van az embernek, mintha rendszeresen találkoznánk és beszélgetnénk egy jót. Persze ez csak egy irányú, mert ő beszél én pedig élvezettel hallgatom. Holott nekem is lenne mondanivalóm, csak eddig mindezt magamban tartottam. Béci oldalát itt lehet olvasni: http://belabarna.blog.hu/
Harmadik személy aki befolyással volt rám bloggolás ügyileg :) egy kedves kollégám K.Gergő, aki már régóta készül, hogy szintén elindítson egy saját blogot, de úgy véli még nem érett meg rá. Igazság szerint ő már sokkal inkább érett arra, hogy saját blogot írjon, mint én, ezért egy kis bátorításnak is szánom az ő részére az én próbálkozásomat.
A környezetemben nagyon sok olyan barátom és kollégám van akinek a gondolatait jó lenne, ha többen is megismerhetnék, ezért bízom abban, hogy hamarosan ők is kedvet kapnak blog írogatáshoz.